Az MNB inflációs jelentése negyedévenként elemzi és megpróbálja előre is jelezni a magyar gazdaságban zajló átfogó folyamatokat (növekedés, foglalkoztatás, infláció, reálbérek, hitelezés). A mostani, 2020 márciusi jelentés és előrejelzés különlegességét az adja, hogy ez az első, amely már a koronavírus járvány hatását is igyekszik figyelembe venni az előrejelzés során, -független közgazdászok szerint- meglehetősen ellentmondásos, a következmények súlyosságát alábecsülő módon.
Lássuk a legfontosabb megállapításokat!
Gazdasági növekedés, válságkezelés
Az MNB meglehetősen optimista előrejelzése szerint 2020-ban a hazai GDP növekedése bár lassul, de az eurozónához történõ felzárkózás tovább folytatódik, a mintegy 2-3 százalékpontos hazai növekedési többlet fennmaradása miatt.
A közölt számok szerint a magyar GDP 2020-ban 2-3 százalékkal, 2021-ben 4-4,8 százalékos ütemben bõvülhet, azaz 2020 vonatkozásában bár 2,5%-os növekedési ütem csökkenést, de összeségében 2,5%-os növekedést jósol a bank. Összehasonlításként, Ausztriában a gazdaságkutatók nem növekedési ütem csökkenéssel, hanem összességében a GDP 2%-os csökkenésével, tehát súlyos gazdasági visszaeséssel számolnak a 2020. év egészére.
Az MNB optimista növekedési előrejelzése visszaköszön a költségvetési hiány idei alakulásáról közreadott számokban is. A tavalyi 2,1%-os hiány után idén 0,3%-os javulással, azaz mindössze 1,8%-os költségvetési hiánnyal számol az MNB, miközben a szomszédos Ausztriában 5,5%-os a feltételezett romlás és 5%-os költségvetési hiány a várható érték!!!. Az MNB várakozása szerint tehát a kormánynak nem kell mélyen a zsebébe nyúlnia a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtandó mentőakciók finanszírozása érdekében. Kérdés, hogy ez a feltételezés kibírja-e az emiatt keletkező, jelentős szociális feszültségek próbáját. Jó esély mutatkozik arra, hogy nem.
Ha reálgazdaság szektorok szerinti adatait vesszük szemügyre (ugyancsak az MNB jelentéséből idézve), akkor is az látható, hogy a részletek nem támasztják alá az összképpel kapcsolatos optimista várakozást.
Az alábbiakban három, a járvány által különösen érzékenyen érintett ágazat tekintetében mutatja be az MNB anyaga a gazdaság egészére gyakorolt hatást:
Autóipar
A koronavírus hatására a legnagyobb jármûipari szereplõk átmenetileg hazánkban is felfüggesztették a termelést. A jármûipar jelentõsége meghatározó a magyar gazdaságban. 2018-as adatok szerint az ágazat a GDP 4,3 százalékát és a nemzetgazdasági foglalkoztatás 2,6 százalékát tette ki. A szûken vett jármûgyártás ágazat foglalkoztatottsága tavaly meghaladta a 175 ezer fõt. Hazánkban a jármûipar az export közel 14, míg az ipari hozzáadott érték közel egy ötödét,17,5 százalékát tette ki.
Turizmus
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat közvetlen részesedése a hazai GDP-ben közel 2 százalék körül alakul, míg a szektor mintegy 185 ezer embert foglalkoztat. A turizmus kapcsolódó ágazatait is vizsgálva – a KSH ún. szatelit számláialapján – az ágazat súlya még jelentõsebb. A turizmushoz kapcsolódó személy- és áruszállítás, kulturális programok és
szórakoztatóipar figyelembevételével a szektor részaránya meghaladja a GDP 6 százalékát is.
Szállítmányozás
A hazai szállítmányozási ágazat (szállítás és raktározás) a GDP 5,1 százalékát teszi ki. Az ágazat közel 300 ezer embert foglalkoztat, így a teljes foglalkoztatáson belüli aránya nemzetközi összevetésben is magas. A szállításon belül a személyszállítás részesedése mintegy 40 százalékot tesz ki, mely a távolsági és helyközi, a közúti, vasúti és légi
személyszállítást egyaránt magába foglalja. Az árufuvarozáson belül a közúti szállítás részesedése 76 százalék, a vasútrészesedése 20 százalék. Feltételezéseink szerint a járvány eltérõen érintheti a személy, valamint az áruforgalmat. A személyszállítás esetében míg a turizmushoz kapcsolódó távolsági személyforgalom (elsõdlegesen légi közlekedés) nagy
része átmenetileg leállhat, addig a közúti és vasúti forgalom csökken ugyan, de nem esik teljesen. Az áruforgalomalakulását kettõs tényezõ alakítja: a megnövekedett on-line kiskereskedelmi forgalom a belföldi áruszállítást pozitívan érinti, míg a szigorúbb határ ellenõrzések bevezetése, a feldolgozóipar lassulása és a nagykereskedelem részleges kiesésenegatívan érintheti a nemzetközi árufuvarozást.
Foglalkoztatás
A gazdasági növekedésnél tapasztalat optimizmus látható az MNB foglalkoztatási előrejelzésénél is. A 2019. évi 1%-os foglalkoztatás bővülést követően idén a legpesszimistább előrejelzési változatban is mindössze 0,5%-os hazai foglalkoztatás csökkenés az MNB várakozása. Ha ezt összevetjük az osztrák adattal, ott 1,1%-os foglalkoztatás csökkenésről írnak, miközben tavaly 1,6%-os volt a foglalkoztatás növekedése a szomszédban. Miközben tehát nálunk a várt visszaesés csak fél %, Ausztriában 2,7%!!!
Mivel a fenti foglalkoztatási előrejelzés kapcsán a Jelentés készítői még utalást sem tettek a március folyamán tömegessé váló gyár leállásokra, elbocsátásokra, ezért a foglalkoztatási várakozások alátámasztottsága is erősen megkérdőjelezhető.
Infláció:
Az infláció alakulását fõként az üzemanyagok árának a csökkenése és az élelmiszerek árainak a növekedése alakítja, de nő a piaci szolgáltatások (lakáskarbantartás, egészségügy, oktatás, vendéglátás, szállodai szolgáltatás) árfelhajtó szerepe is.
A világpiaci olajárak február közepétõl jelentõsen, az elmúlt év végi szinthez képest több mint 50 százalékkal csökkentek. Az olajárak csökkenésének hatását azonban részben ellensúlyozzák a feldolgozatlan és a feldolgozott élelmiszereknek – tejtermékek, illetve feldolgozott hústermékek – a koronavírus járvány miatt várhatóan magasabb árai.
Összességében az infláció az MNB várakozása szerint az alábbiak szerint alakul.
Az infláció összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az alapvető fogyasztási cikkek-szolgáltatások (élelmiszerek, egészségügyi-lakhatási szolgáltatások) területén a legmagasabbak az inflációs számok. Az üzemanyag árak csökkenését viszont a járvány által erősen korlátozott mobilitási lehetőségek következtében a lakosság nem tudja majd realizálni.
Bérek, keresetek
2019 utolsó negyedévében a versenyszféra bruttó átlagkereset 12,3 százalékkal növekedett az elõzõ év azonos idõszakához képest. A vállalatok által év végén fizetett prémiumok érdemben meghaladták az elmúlt években tapasztalt mértéket. A bérkiáramlás az átlagbér alatt fizetõ ágazatokban továbbra is magasabb volt, mint az átlagbér felettiekben. A létszám-kategóriák szerinti adatok alapján mind a nagyvállalatok, mind a kis-és középvállalatok körébenfolytatódott a bérek kétszámjegyû emelkedése.
A koronavírus miatt bekövetkezõ gazdasági növekedés lassulás és a vállalatok prémiumkifizetéseinek és az egyéb pótlékok visszafogásának következtében a korábbi elõrejelzéshez képest az MNB alacsonyabb versenyszféra bérdinamikával számol az idei évben. 2020-ban 8,8-9,6%, 2021-ben 9,0-9,2% bérdinamika az MNB előrejelzése.
A fenti bér előrejelzés kapcsán is megjegyzésre érdemes azonban, hogy a Jelentés készítői még csak utalást sem tettek a március folyamán tömegessé váló gyár leállásokra, elbocsátásokra, állásidőben történő foglalkoztatásra, fizetés nélküli szabadság kiadásokra. Emiatt a fentiekben közölt bér előrejelzés alátámasztottsága erősen hiányosnak mondható.
Vállalati hitelek
Emelkedtek a nagy összegû eurohitelek finanszírozási költségei. Az új vállalati forinthitel-szerzõdések átlagos kamatlába a kis összegû hitelek esetében nem változott, míg a nagy összegû forinthitelek esetében 0,4 százalékponttal emelkedett az elõzõ negyedévhez képest. Ezzel az átlagos forinthitel-kamat 2,3 százalékra nõtt decemberre.
Az eurohitelek tekintetében hasonló tendencia volt megfigyelhetõ, azaz változatlanság a kis összegû eurohitelek kamatában, és jelentõs, 1,1 százalékpontos emelkedés a nagy összegû hitelek esetében. Így a negyedév végére a forinthitelekét meghaladó szintre, 2,4 százalékra emelkedett az eurohitelek átlagos finanszírozási költsége (4-7. ábra). A nagy összegû hitelek kamatszintjének emelkedése elsõsorban a kockázatosabbnak tekintett ingatlanszektorhoz kapcsolódó, euróban létrejött szerzõdéseknek tulajdonítható. A forint- és az eurókamatok negyedéves alakulása egyaránt a kamatfelárak változásának tudható be
Lakossági hitelkamatok
Mérséklõdtek a lakáshitel kamatok a negyedév során. A lakáshitelek átlagos hitelköltsége valamennyi kamatfixálási kategóriában csökkent 2019 negyedik negyedévében: az 1-5 évre fixált lakáshitelek esetében 0,6 százalékponttal, míg az 5 évnél hosszabb idõre fixált hitelek esetében 0,5 százalékponttal mérséklõdött az átlagos THM (4-9. ábra). Ez azzal magyarázható, hogy a hosszabb távú forrásköltségek emelkedését ellensúlyozni tudta a felárak csökkenése. A negyedév során megkötött lakáshitel-volumen 70 százaléka legalább 10 évre vagy a futamidõ végégig fixált kamatozású; a legnagyobb kamat kockázatnak kitett, éven belül változó kamatozású hitelek aránya ellenben 1 százalék alá süllyedt. A személyi kölcsönök átlagos THM-szintje 0,4 százalékponttal 13,3 százalékra mérséklõdött decemberre. 2019 végén a babaváró hitelek közel 37 százaléka törlesztési moratórium alatt állt, melynek értelmében ezen hitelek a futamidõ végéig kamatmentesek.
Nem változtak a lakás- és a fogyasztási hitelek feltételei.2019 negyedik negyedévében a Hitelezési felmérésre adott banki válaszok alapján nem változtak a lakáshitelekfeltételei (4-10. ábra). Ugyanakkor a megkérdezett bankok 40 százaléka a versenyhelyzetük javítása érdekében csökkentette a felárakat. A fogyasztási hitelek tekintetében szintén változatlan hitelkondíciók jellemezték a negyedévet, elõretekintve azonban a személyi kölcsönök esetében a bankok nettó 24 százaléka már szigorítást tervez a kockázati tolerancia csökkenésének hatására.
Betéti kamatok
Csökkentek a reálkamatok a negyedév során. Az inflációs várakozásokkal csökkentett reálkamatszint mind az állampapírpiaci hozamok alapján, mind a betéti kamatok alapján becsülve 0,1 százalékponttal csökkent. Ennek eredményeképpen elõbbi -3,2 százalékos, utóbbi -3 százalékos szintet ért el a negyedév végére (4-11. ábra). A reálkamatszint csökkenését az inflációs várakozások emelkedése magyarázza.
